Mit érnek a filmek zene nélkül?

Mit érnek a filmek zene nélkül?
2022.03.28.

Valószínűleg kevés az az ember, aki ne hallotta volna Hans Zimmer ( Oroszlánkirály, Gladiátor, Csillagok közt, stb) , Ennio Morricone (Egy maréknyi dollár, A Jó, a Rossz, és a Csúf, Volt egyszer egy vadnyugat, stb) vagy John Williams ( Star Wars, Indiana Jones, Harry Potter,stb) nevét, amikor filmekről illetve filmzenékről van szó. Természetesen nem csak ők írtak színvonalas és fantasztikus zenéket a filmekhez, de jó okkal hiszem azt, hogy az ő nevük szinte kikerülhetetlen, ha filmzenéről van szó.

De hogyan is születtek a filmzenék?

 

Kezdetben egy olyan problémát kellett orvosolnia a zenének, hogy az egyszerű technika miatt a vetítés hangját és igen nagy zaját kellett tompítania.

 A zenélés annyit jelentett, hogy a némafilm közvetítése közben egy vászon mellé tolt zongorán improvizált (vagyis rögtönzött) egy zongorista. Természetesen az évek előrehaladtával csendesedett a vetítés és javult a technikai berendezés színvonala, ennek ellenére továbbra is elválaszthatatlan egységet alkotott a film és a zene, így az első hangosfilmek megjelenésekor már a művészi kifejezés eszközévé vált.

Friedrich Marpurg (1718–1795) német zenetudós már igen részletesen foglalkozott, hogy milyen zenével milyen érzelmeket lehet az emberi pszichéből kiváltani. Pl.: boldogságot, bizakodást, félelmet, szomorúságot, haragot, merészséget, félelmet, a kétséget, az örömöt. Ezt a tudást felhasználva és erre alapozva születnek ma is a filmzenék. Ezen kívül minden zenének az alapja a klasszikus zene, így a jó filmzene a zenészeknek épp akkora kihívást jelent, mint egy klasszikus darab színvonalas előadása.

 

De mi is a szerepe a zenének a filmekben?

 

Bár nem a zene fogja egy film népszerűségét eldönteni, mégis hozzájárulhat a sikeréhez. A filmzene a történet szerves része, gondoljunk csak arra, amikor nem látunk valakit, de halljuk a lépéseit, vagy a víz csobbanásból tudjuk, hogy valami beleesett. Az izgalmas jelenetek előtt ismert zaklatott zene, pár hangból álló, gyorsuló tempójú, majd hirtelen a semmiből meglátjuk az egyik szereplőt.

Ezekhez a zenei effektekhez ráadásul annyira hozzászoktunk, hogy magyarázat nélkül is mindenkiben ugyanazt az érzést keltik. Így hatva a pszichére, és így befolyásolva a nézőt.

A zene a történetmesélés egyik kulcsa. Számtalan módon felhasználható eszköz a filmekben. Lehet a szereplőknek visszatérő dallama, lehet a jelenetek között összekötőszerepe, lehet egy háttérszálon futó cselekmény emléke stb. Ha valaki fél egy filmtől vagy egy-egy jelenetnél nem a szövegtől fél, hanem a látott és hallott effektek, zenék együttesétől.

 

Egy igazán jó filmzene képes hangulatot teremteni. Képes megérinteni és hatni az emberi lélekre, így kiszakítva a mindennapokból. Mindezt úgy, hogy ha kell, észre sem vesszük, ha kell, akkor képes egy külön szereplővé válni úgy, hogy közben tökéletes egységet alkot a filmmel. 

 

NÉHÁNY FILMZENEI "TUDTAD-E"

 

  • Az első  zenés film 1927-ben  a „The Jazz Singer” című alkotás volt. Megjelenése a hangosfilmek kereskedelmi térnyerését hirdette, és gyakorlatilag a némafilmes korszakvégét jelentette.
  • A „Star Wars”, filmzenéje volt az egyik  legnépszerűbb  filmzene, zeneszerzője John Williams Hollywood aranykorát elvenítette fel a komponáláskor. Spielberg ajánlotta John Williamst George Lucasnak a film zeneszerzéséhez.A világon a legtöbbet eladott zenei lemez volt, amelyen egyáltalan nem szerepelt pop szám.
  • Alfred Hitchcock instrumentális film betéteinek, például a „Psycho”-nak,  számos oylan hang részlete volt, amelyek arra voltak hivatottak, hogy izgalmat váltsanak ki a nézőkben, miközben nézték a filmet. A mester nagyon tudta a thrillt.
  • Az első kereskedelmi forgalomba hozott filmzenealbum a Hófehérke és a hét törpe albuma volt. Annyira új fogalom volt ez a zenében, hogy az albumnak aegy igazán szájbarágós, magyarázó címet kellett adni: Dalok Walt Disney Hófehérke és a hét törpéből (ugyanazokkal a karakterekkel és hangeffektusokkal, mint az adott filmben).
  • Minden idők két legkelendőbb filmzenéje: a Bee Gees felejthetetlen Saturday Night Fever  (1977) és a Whitney Houston által előadott, és eljátszott  Testőr (1992) betét dalai . Az Egyesült Államokban 15 millió, a többi országban 14 millió példányban keltek el.
Vissza