Mi az a passzív szókincs, és miért fontos gyerekkorban?

Mi az a passzív szókincs, és miért fontos gyerekkorban?
2022.02.23.

Az egyik legfontosabb kommunikációs eszközünk a beszéd. Ami számunkra már természetes, hogy elmondhatjuk, mit szeretnénk, elmesélhetjük mi történt velünk aznap, hogy mit érzünk egyes szituációban addig ez egy kisgyermeknek egy nagyon hosszú út, de annál izgalmasabb felfedezés. A sok új mozgás megtanulása mellett, a beszédet, a kifejezést, majd később az érzelmek megfogalmazását sok gyakorlás és tanulási folyamat előz meg és kísér végig. Számos kutatást végeztek már arról, hogy az egész pici gyermekkorban zenével, mondókával és később mesével körbevett gyerekek szókincse jelentősen nagyobb az iskola kezdés pillanatában, mint azoké a gyerekeké, akiknek ez nem adatott meg az első éveiben.

Hogyan segíthetjük a passzív szókincs kialakulását?

A gyakran ismételt, egyszerű ritmikus mondatok hatására, könnyen megjegyezhetővé válik a mondókákban fellelhető szókincs, ami önmagában egy nagy passzív szókincset alakít ki a gyerekeknél még a beszéd megindulása előtt.

Ezt azzal is elősegíthetjük, hogy a kedvencek mellett tematikusan, vagyis a látottakhoz köthető mondókákat használjuk, így egy vizuális információhoz is kötik a gyerekek a hallottakat.

Ha pedig az énekeket, mozgással vagy mutogatásokkal is kísérjük, akkor rögzül leginkább az eljátszott szöveg, és kerül a hosszútávú memóriába az említett szavak és szituációk, emellett így válhat passzív, de már beépült szókinccsé. Érdemes lenne ezt a fajta memorizálási módot (látom, hallom, leírom, mutogatom) iskolás korban is folytatni.

 

Miért is jó, ha van passzív szókincs?

A passzív szókincs bővítése később az értő olvasást is előkészíti. Könnyebben olvasunk el olyan szót, amit ismerünk, hallottunk és találkoztunk vele.

Minden mondókában, gyerekdalban újabb és újabb szavakat tanulhatnak játszva a gyerekek, és a játék a legjobb módja a tanulásnak. Emellett az élettel foglalkoznak, és az életről tanulnak, hiszen a legtöbb mondókánk a természetről, az időjárásról, az évszakokról, az állatokról, színekről, formákról a mindennapi tevékenységeinkről szólnak.

„Azt mondják a cinegék, itt a tavasz, nyitni kék! Kék ibolya, gyöngyvirág, csupa öröm a világ!”

A gyermekdalokból és mondókákból árad a pozitív szemlélet és a problémamegoldó képesség fejlesztésének lehetősége, amelyeket nem csak, mint kisgyermek építhet be majd az életébe, hanem a későbbi gondolkodásmódjukat is meghatározhatja.

Természetesen ezekhez a mondókákhoz, kis dalocskákhoz elengedhetetlen eleinte a szülők jelenléte, részvétele, játékossága, mosolya.

A mondókázás és éneklés a passzív szókincs építése mellett az egyik legjobb módja, hogy minőségi időt tölthessünk együtt a gyermekünkkel.

Vissza