A zeneszerő az, aki írja a zenét: de valóban ilyen egyszerű lenne?

A zeneszerő az, aki írja a zenét: de valóban ilyen egyszerű lenne?
2022.05.21.

Mi mindent kell tudnia egy zeneszerzőnek?Szükséges a zenei hallás, illetve a belső hallás magas szintű fejlesztése, a zeneelméleti tudás (más néven összhangzattan), a harmonizálás, a szolfézs, a kottaírás és olvasás ismerete. Mindez egyetemi szintű tudás, Magyarországon a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem padjaiba tud beülni az, aki ezt a tudást el szeretné sajátítani.A korábbi zeneszerzők munkájának alapos elemzése, a hangszerelések és a hangszerek részletes ismerete is szükséges, ahhoz, hogy igazán képzett zeneszerző legyen valaki. És ez még nem minden: hangszínek, hangterjedelmek, muzikalitás és zenei fantázia, kreativitás is szükséges, hogy valaki színvonalas és kiváló zeneművet írjon.A könnyűzene, a jazz, vagy épp a filmzene, a musical, a színházban játszott zenék komponálása sem könnyebb műfaj, ugyanolyan tudás szükséges hozzájuk, mint a komolyzenei komponáláshoz. Mutatunk nektek 7 híres zeneszerzőt, akik valamilyen módon felkavarták az állóvizet.

7 Zeneszerző, aki igazi fenegyerek volt

Rossini alig 13 nap alatt komponálta vígoperáját, A sevillai borbélyt. Egy anekdota szerint ágyban szeretett komponálni. Ha elkészült egy oldallal és véletlen lecsúszott az ágyról a kottalap, inkább újra írta, mintsem felkelt volna, hogy felvegye a földről.

George Philip Telemann több mint 3000 művet komponált, bár családja nem támogatta zenei ambícióit. Édesanyja elkobozta az fia összes hangszerét, erre válaszul ő mégis többen megtanult játszani, melyek közül a kedvencei a fuvola, az oboa, a harsona és a nagybőgő volt. Felnőttkorában oktatói karrierje területén sikeres volt, hiszen neki köszönhető Bach gyermekeinek zenei fejlődése, Carl Philipp Emmanuel Bachnak a keresztapja is ő lett.

Bachról létezik egy népszerű anekdota. Amikor valaki megkérte – ami gyakran megtörtént –, hogy írjon neki egy nagyon könnyű csembalóművet, azt mondta:

– Meglátom, mit tehetek.

Ilyenkor általában választott egy könnyű témát, ám a kidolgozás során annyi gondolatot fűzött hozzá, hogy igencsak bonyolult lett a végeredmény. Ha valaki panaszkodott, hogy ez neki nehéz, mosolyogva így szólt:

– Csak gyakorolja szorgalmasan, és menni fog. Éppolyan egészséges öt ujja van mindkét kezén, mint énnekem.

Vivaldi 46 opera és 500 versenyművel a barokk korszak legtermékenyebb zeneszerzőjének számít. Kollégális kapcsolatai azonban igencsak feszültek voltak. Csodálatos munkája és kiváló tanári készségei ellenére az Ospedale híres zenekarának ( melyhez csatlakozott)  igazgatótanácsával kapcsolata gyakran kőkemény volt. A testület minden évben szavazott arról, hogy megtartja-e  őt tanárként. Egyszer egyhangúlag kiszavazták őt, és csak később, egy év után jöttek rá szerepének fontosságára. Persze visszahívták őt.

Mozart igazi csodagyerek volt: 6 évesen írta meg az első zeneművét,tizenkét évesen már három operát, hat szimfóniát és több száz más művet komponált. 

Wagner korának sok zeneszerzőjével ellentétben, akik csak a dallamot írták maguk, majd találtak valakit, aki megírja a megfelelő szavakat, Wagner mind a zenét, mind a librettit saját maga írta operáihoz. A saját élményeit is beleszőtte, például egy viharos tengeri út élménye alapján komponálta A bolygó hollandi című operáját.

Camille Saint-Saëns mindössze tízéves volt, amikor hivatalosan is debütált a Salle Pleyelben, ahol Beethoven, és a másik híres csodagyerek, Mozart is előadta versenyműveit. Azt már csak halkan jegyezzük meg, hogy három éves korára megtanult olvasni is, és 7 évesen folyékonyan beszélt latinul. 1908-ban Saint-Saens volt az első zeneszerző, aki kottát írt egy filmhez. Egy 18 perces filmhez, melynek címe “Guise hercegének meggyilkolása”. Később zenéjét koncertelőadássá fejlesztette, amelyet világszerte különböző és egyedi módon adtak elő a teljes zenekari partitúráktól a zongoraszólókig és a koreografált táncelőadásokig.

Vissza