Zenével vagy csendben?
A zenehallgatás a mindennapjaink része. Zenét hallgatunk útközben, a buszon, vezetés közben, otthon, főzés vagy takarítás közben, futás vagy edzés közben. Sokan viszont munka vagy tanulás közben is szívesen hallgatnak zenét. Érdemes megfigyelnünk magunkat, hogy mikor teljesítünk jobban, ha zenét hallgatunk, vagy ha csend van körülöttünk.
Mikor tudunk jobban koncentrálni, mikor hatékonyabb a figyelmünk?
Amikor tanulunk vagy dolgozunk és szól a zene a háttérben, egy plusz feladatot adunk ilyenkor az agynak, mert bár mi azt hisszük nem figyelünk a zenére, tulajdonképp az agyunk megteszi helyettünk. Ha gyerekkortól, tanulás mellett zenét hallgatunk a manapság elvárt multitasking – megosztott figyelem – képességünket fejlesztjük vele. Sőt az emlékezetünk egyik fantasztikus képessége az emlékpárosítás. A számunkra fontos zene a hosszútávú emlékezetünkben tárolódik. Egy közelmúltban történt kutatás megállapította, hogy a zene az agy olyan részében raktározódik, amelyet az Alzheimer-kór vagy a demencia nem érint. Ezért lehetséges, hogy idős korban a napi eseményekre nehezen emlékszünk, de a gyerekkorban tanult akár sok versszakos népdal szövegét tökéletesen feltudjuk idézni.
Volt olyan, hogy egy zeneszámról eszedbe jut egy emlék?
Ezt tudatosan fel is használhatjuk. Ha felidézzük, hogy tanulása közben melyik zene szólt, könnyebben visszaidézhetjük a megtanult szót, szöveget, vagy amit épp tanulunk.
Ugyanakkor az is megfigyelhető, hogy bármennyire is szeretünk zenét hallgatni koncentrált tevékenység közben, iktassunk be szüneteket, amikor nem szól semmi, mert hamarabb elfáradhatunk, ha folyamatos háttérzajban dolgozunk és hosszútávon mégsem lesz olyan eredményes a koncentrált munka.
Akkor mikor és mit hallgassunk?
Egyes kutatások arra a következtetésre jutottak, hogy ha koncentrált munkát végzünk vagy tanulunk érdemes szöveg nélküli zenét hallgatni. Leginkább a barokk zene (pl.: Vivaldi, Bach, Händel) az, ami a ritmusa legjobban hasonlít a szívverésünk ritmusára, ezáltal egy nyugodt állapotot érhetünk el vele, ami segít, hogy könnyebben tudjunk koncentrálni, dolgozni és tanulni.
További kutatások azt is bizonyítani tudták, hogy klasszikus zene (pl.: Haydn, Mozart, Beethoven) a logikus gondolkodásra hat pozitívan (matematika, fizika) a jazz és a dallamos rock a művészi képességünket, a kreativitásunkat, az alkotóképességünket erősíti (irodalom, művészetek) ha pedig kávé helyett a zenehallgatással mellett döntünk hasonló hatást remélve, akkor pedig a gyorsabb tempójú zenéket részesítsük előnybe.